Eszközeink

 

   

ArborSonic Akusztikus Tomográf

Az akusztikus tomográf roncsolásmentesen képes megállapítani a fatörzs korhadt vagy üreges részeinek méretét és elhelyezkedését. Működésének lényege, hogy a fatörzs kerülete mentén elhelyezett érzékelők között méri a hang terjedési sebességét. A mérés alapelve, hogy amennyiben üreg található két érzékelő között, a hang terjedési sebessége csökken.
 
A mérés 6-16 érzékelő alkalmazásával végezhető élőfákon, de alkalmas faszerkezeti elemek vizsgálatára is. Amennyiben a fatörzs vagy szerkezeti elem több egymás fölötti rétegét is megvizsgáljuk, a belső szerkezet 3D-ben is megjeleníthető.
 
     

TreeTronic Impedancia Tomográf

Ezzel az eszközzel szintén az élőfa vagy faszerkezeti elemek belső szerkezetét és rejtett fahibáit vizsgálhatjuk, azonban ebben az esetben egy másik fizikai alapelvet használunk. A mérésnél a fa vagy szerkezeti elem kerülete mentén elektródákat helyezünk el, majd felváltva egyenáramot vezetünk be 1-1 elektróda párra, és mérjük a többi elektródán jelentkező feszültség értékeket. A mérés kimutatja a keresztmetszetben található eltérő vezetőképességű területeket, amelyek fahibák (pl. gombafertőzés) jelenlétére utalhatnak. Előnye, hogy olyan fahibák is felderíthetők a segítségével, amelyek nem befolyásolják a faanyag szilárdságát és sűrűségét (pl. álgeszt.)
 
    

Resistograph

A Resistograph fúró egy nagy érzékenységű faanyagvizsgáló berendezés. Működése a fúrási teljesítményfelvétel mérésén alapul, miközben egy hosszú vékony fúrószár segítségével behatolunk az élőfa vagy faszerkezet belsejébe. A fúráshoz szükséges teljesítmény szoros kapcsolatban van a faanyag sűrűségével, így a mérés segítségével kimutathatók a fában található sűrűségi anomáliák (pl. a korhadás okozta sűrűségvesztés.) A műszer érzékenysége elegendő akár az évgyűrűket felépítő korai- és kései pászta elkülönítésére is. A mérés során keletkező kis furat nem befolyásolja jelentősen a szerkezetek teherbírását, az élőfák pedig képesek gyorsan elzárni és izolálni a kismértékű sérülést.
 
    

Élőfa húzóvizsgálat

Az élőfák stabilitása és biztonsága sok esetben kritikus kérdés (pl. parkok, városi fák, utakat szegélyező fák.) A fák kidőléssel szembeni biztonságát leggyakrabban egy német kutatók által kidolgozott módszerrel, a statikus húzóvizsgálattal értékelik. A fa kismértékű megdöntésekor a szükséges nyomaték és a kialakuló dőlés összefüggéséből megjósolhatjuk a kidöntéshez szükséges nyomatékot, ebből pedig a kritikus szélterhelést, és a fa biztonságosságát az adott területre jellemző legerősebb széllökések kialakulása esetén. A vizsgálathoz nehéz felszerelés (drótkötél, csörlő) szükséges, és csak szélcsendes időben végezhető. Az okozott kismértékű megdőlés nem veszélyezteti a fa stabilitását.
 
    

Dinamikus stabilitásvizsgálat

A közelmúltban került kidolgozásra egy új módszer az élőfák stabilitásának vizsgálatára. A laboratóriumunk közreműködésével kifejlesztett eljárásnál statikus húzóvizsgálat helyett közvetlenül a dinamikus szélterhelés segítségével értékeljük a fák stabilitását és/vagy a fatörzs szilárdságát. A fa levelekből, gallyakból, ágakból és törzsből felépülő összetett rendszerként, kaotikus módon reagál a széllökésekre, ezért nem lehet közvetlen összefüggést felállítani a szélerősség és a dőlés pillanatnyi értékei között, azonban hosszabb távon, statisztikai módszerekkel a statikus méréshez hasonló függvény állítható fel, aminek segítségével a fa biztonságossága értékelhető. A mérés lényegesen könnyebben kivitelezhető, és egyszerre több fa mérésére is lehetőség van az új módszerrel, amely azonban csak viszonylag erős szélben használható.
 
 

PLG+ Szilárdsági Osztályozó Berendezés

A közelmúltban került kidolgozásra egy új módszer az élőfák stabilitásának vizsgálatára. A laboratóriumunk közreműködésével kifejlesztett eljárásnál statikus húzóvizsgálat helyett közvetlenül a dinamikus szélterhelés segítségével értékeljük a fák stabilitását és/vagy a fatörzs szilárdságát. A fa levelekből, gallyakból, ágakból és törzsből felépülő összetett rendszerként, kaotikus módon reagál a széllökésekre, ezért nem lehet közvetlen összefüggést felállítani a szélerősség és a dőlés pillanatnyi értékei között, azonban hosszabb távon, statisztikai módszerekkel a statikus méréshez hasonló függvény állítható fel, aminek segítségével a fa biztonságossága értékelhető. A mérés lényegesen könnyebben kivitelezhető, és egyszerre több fa mérésére is lehetőség van az új módszerrel, amely azonban csak viszonylag erős szélben használható.
 
     

Ultrahangos faanyagvizsgálat

A fa- és faalapú anyagok ultrahangos vizsgálatával többféle mérést meg lehet valósítani. Az ultrahangos tartomány különösen alkalmas belső hibák, üregek kimutatására, ezért jól alkalmazható például a faalapú anyagok minőségellenőrzésére, de használhatjuk a faanyag mechanikai tulajdonságaival összefüggő hangsebesség mérésére is (rostirányban, vagy arra merőlegesen. A laboratórium kissé régebbi gyártámányú, de jól működő USN 50 ultrahangos készüléke 250 kHz-es és 1 MHz-es mérőfejekkel számos különböző mérés kivitelezésére alkalmas.
 
    

Mikrohullámú radar

A faanyagon áthaladó, és az arról visszaverődő mikrohullámú sugárzás érzékenyen reagál a faanyag sűrűségének, nedvességtartalmának és hőmérsékletének változásaira. Ez a jelenség kihasználható a fa sűrűségének és nedvességtartalmának becslésére. A mikrohullámú energia elnyelődésének és az áthaladási sebességnek a egyidejű mérésével párhuzamosan becsülhető a faanyag sűrűsége és nedvességtartalma. Ez a faipar számos területén - pl. hengeresfa átvétel, faalapú anyagok gyártása, bútorgyártás, stb. - jól használható. Jelenleg dolgozunk egy gyakorlatban is jól használható mérőműszer kifejlesztésén. A laboratórium több különböző antennával rendelkezik, amelyek különböző célra használhatók.
 

NIR lézeres nedvességmérés

A nedvességmolekulák különböző rezonancia frekvenciái az infravörös tartományban találhatók. Ezeken a frekvenciákon jelentős energiát képesek elnyelni. A faanyagról visszaverődő közeli infravörös (NIR) sugárzás mérésével jól becsülhető a nedvességtartalom az anyag felületének közelében. Mivel a lézersugarak frekvenciatartománya nagyon keskeny, különösen alkalmasak a nedvességtartalom mérésére. A laboratóriumban kifejlesztett műszer, három különböző hullámhosszú lézersugárzással "bombázza" az anyag felületét. A módszer kielégítő pontossággal tudja becsülni különböző fafajok nedvességtartalmát.
 
 

Lézeres rostirány meghatározás

A faanyag rostjai a fa felületére vetített kerek fényfoltot ellipszissé torzítják, melynek nagytengelye megegyezik a faanyag rostirányával. A fűrészáru felületét több ponton lézerrel megvilágítva érzékelhetők azok a területek, ahol a rostirány eltér annak hossztengelyétől. Így érzékelhető a ferde rostlefutás, de pl. a göcsök környezetében kialakuló zavart rostú terület is. A fa "rostlefutás térképét" kirajzolva, vagy az rostszög statisztikai eloszlását érzékelve értékes információhoz juthatunk pl. a faanyag teherbírásával kapcsolatban. 

 

     

Hangsebesség mérés

A hang - roncsolásmentesen mérhető - terjedési sebessége és a fa teherbírása között szoros összefüggés található. A laboratóriumban számos különböző gyorsulásérzékelő található, amelyekkel megmérhetjük a hang terjedéséhez szükséges időt két pont között (az akusztikus tomográf működési elvéhez hasonlóan, azonban ez esetben csak két pont közötti mérés történik, általában rostirányban.) Beütős érzékelők segítségével vizsgálhatjuk pl. régi faszerkezetek elemeinek a szilárdságát, vagy a felöletre szorított érzékelővel mérhetjük a hang terjedési sebességét furnérokban.
 

Csavarállóság mérés

A hangsebesség mellett a fa szilárdságát nagy mértékben meghatározza annak sűrűsége is. Beépített faszerkezetekben a sűrűség nem mérhető közvetlenül, ezért itt más mérési elvet alkalmazunk, pl. resistographot vagy sugárzásos mérést - ezek azonban költséges és/vagy nehézkesen kivitelezhető mérések. Egyszerű és költséghatékony megoldás a csavarállóság mérése. Ilyenkor az anyagba adott mélységig behajtott facsavar kihúzásához szükséges húzóerőt mérjük. A maximális húzóerő szoros kapcsolatban van a faszerkezeti elemek sűrűségével, és jól alkalmazható pl. a nem túl mélyen fekvő korhadás észlelésére is.